Egy webshop költözése akkor is bevételkiesést okozhat, ha az új rendszer gyorsabb, szebb és könnyebben kezelhető. Ennek gyakori oka nem a termékkatalógus vagy a fizetési módok hibája, hanem az, hogy a korábbi termék- és kategóriaoldalak egyszerűen eltűnnek. A webáruház-átirányítások költözéskor ezért nem utólagos SEO-feladatok, hanem az üzletmenet védelmének alapjai.
Ha egy korábban jól teljesítő URL 404-es hibával fogadja a látogatót, nemcsak a Google találati pozíciói sérülhetnek. Elveszhet egy hirdetésből, hírlevélből vagy külső ajánlásból érkező vásárló is. Egy jól előkészített átirányítási terv azt biztosítja, hogy a régi oldal értéke és a látogató szándéka is a megfelelő új oldalra érkezzen.
Miért kritikusak az átirányítások webshopköltözéskor?
Egy működő webáruház URL-jei idővel bekerülnek a kereső indexébe, megjelennek a kampányokban, elmentődnek a vásárlók böngészőjében, és gyakran külső oldalakról is hivatkozzák őket. Költözéskor különösen gyakori, hogy a régi rendszer és az új platform eltérő URL-logikát használ. Másképp épülnek fel a kategóriaoldalak, más termékazonosító kerül az útvonalba, vagy megváltozik a keresőbarát név kezelése.
A 301-es, vagyis végleges átirányítás jelzi a keresőknek és a böngészőknek, hogy az adott oldal új helyre került. Ez segít abban, hogy a régi URL keresőből felépített értéke fokozatosan az új URL-re kerüljön át. Nem az a cél, hogy minden régi cím a főoldalra menjen, hanem az, hogy minden látogató a keresésének leginkább megfelelő, valóban elérhető oldalra érkezzen.
Ez UNAS-ba történő migrációnál is lényeges kérdés. A rendszer kényelmes adminisztrációt ad, de az átirányítások lehetőségeit és korlátait még a költözés előtt fel kell mérni. Egy OpenCartból vagy más egyedi rendszerből érkező áruház esetében nem lehet arra építeni, hogy az új URL-ek majd maguktól lefedik a régieket.
7 hiba a webáruház-átirányítások költözésekor
1. Az URL-lista csak a látható menüpontokból készül el
A fő kategóriák átirányítása önmagában kevés. Egy nagyobb webshopnál sok értékes belépési oldal nem a menüből érkezik: kifutott, de még keresett termékek, szűrt listák, márkaoldalak, akciós oldalak, tudástárbejegyzések vagy régi kampányoldalak is forgalmat hozhatnak.
Az URL-térképet több forrásból érdemes összeállítani. A régi webshop feltérképezése, a keresőből érkező forgalom adatai, a webanalitikai rendszer, a korábbi XML-sitemap és a külső hivatkozások együtt mutatják meg, mely oldalak nem maradhatnak ki. Egy kizárólag adminfelületből exportált lista gyakran nem tartalmazza az összes korábban indexelt címet.
2. Minden régi oldal a főoldalra kerül
Ez az egyik leggyakoribb, mégis legkárosabb megoldás. A főoldalra irányított régi termékoldal nem válaszolja meg a látogató eredeti keresését. Ha valaki egy konkrét alkatrészt, méretet vagy terméktípust keresett, a főoldalról újra kell kezdenie a böngészést.
A keresők is gyenge relevanciájú átirányításként értelmezhetik ezt. Ha a termék megszűnt, de van azonos funkciójú utódtermék, arra érdemes átirányítani. Ha nincs pontos alternatíva, egy szorosan kapcsolódó kategóriaoldal a jobb cél. Csak akkor indokolt a főoldal, ha valóban nincs értelmesebb céloldal.
3. 302-es átirányítás marad a végleges költözésnél
A 302-es kód ideiglenes áthelyezést jelent. Tesztelésnél, rövid kampánynál vagy átmeneti karbantartásnál lehet helye, de egy végleg megváltozott URL esetében általában a 301-es átirányítás a helyes választás.
A két kód különbsége nem puszta technikai részlet. A kereső más jelzést kap arról, hogy a régi címet megtartsa-e indexben, illetve milyen mértékben kapcsolja az új oldalhoz a felépített relevanciát. Költözés után érdemes célzottan ellenőrizni, hogy a fontos régi URL-ek valóban 301-es választ adnak-e.
4. Átirányítási láncok és körkörös átirányítások maradnak a rendszerben
Láncról beszélünk, amikor a régi URL előbb egy köztes címre, majd onnan az új oldalra vezet. Például egy korábbi domainváltás után már létezett átirányítás, erre épül rá az új platform URL-struktúrája. Egyetlen köztes lépés néha elkerülhetetlen, de hosszabb láncok lassítják a betöltést, és megnehezítik a keresők feltérképezését.
A körkörös átirányítás még súlyosabb hiba: az A oldal B-re, a B oldal pedig vissza A-ra mutat. Ilyenkor a látogató és a keresőrobot sem jut el a tartalomig. Az élesítés előtti tesztelésnek ezért nemcsak néhány kézzel kiválasztott termékoldalra kell kiterjednie, hanem az átirányítási lista teljes ellenőrzésére is.
5. A paraméteres és szűrőoldalak kezelését figyelmen kívül hagyják
Sok áruházban a szűrés, rendezés vagy kampánykövetés paramétereket fűz az URL végéhez. Nem minden ilyen cím érdemel külön átirányítást. Sőt, a rosszul kezelt paraméterek indokolatlanul nagy szabálykészletet és duplikált oldalakat okozhatnak.
Itt az számít, hogy a paraméteres oldal kapott-e keresőforgalmat, indexelve volt-e, illetve képvisel-e önálló vásárlási szándékot. Egy keresőben jól teljesítő márka- és kategóriaszűrés megérdemelhet egy tiszta, célzott céloldalt. Egy pusztán rendezési paraméterrel létrejövő URL-t viszont általában nem kell egyenként menteni.
6. A költözés előtt nincs egyeztetés a termékkatalógusról
Az átirányítások minősége az új katalógus minőségén múlik. Ha az új webshopban hiányoznak termékek, összevonják a kategóriákat, vagy eltérő néven jelennek meg a korábbi termékcsoportok, a régi URL-ekhez nehezebb releváns céloldalt találni.
Ezért a termékimport, a kategóriaszerkezet és az URL-térkép nem választható el egymástól. Egy jó migrációs tervben már az adatátvitel előtt látható, mely termékek maradnak, melyek kapnak új azonosítót, melyek szűnnek meg, és mi lesz a helyettesítőjük. A termékképek, leírások és metaadatok átvitele is ide tartozik, mert az új céloldalnak tartalmilag is hitelesen kell kiszolgálnia a régi keresési szándékot.
7. Élesítés után nincs mérés és hibajavítás
Az átirányítások beállítása nem a projekt lezárása. Az első hetekben derül ki, milyen régi címeket érnek el még a látogatók, mely URL-eket kérik le a keresőrobotok, és maradt-e olyan hiba, amely az előzetes listából kimaradt.
Figyelni kell a 404-es hibák számát, a fontos organikus belépőoldalak forgalmát, az indexelési visszajelzéseket és a rendelési tölcsér viselkedését. Ha egy korábban jól teljesítő kategória forgalma hirtelen visszaesik, annak oka lehet hibás átirányítás, hiányzó tartalom, noindex beállítás vagy egy megváltozott belső linkstruktúra is. A gyors korrekció ilyenkor sokkal kisebb veszteséget jelent, mint a hónapokkal későbbi helyreállítás.
Így épüljön fel a költözés átirányítási terve
A gyakorlati munka a régi és az új URL-ek párosításával kezdődik. Minden fontos régi címhez meg kell határozni az új céloldalt, az átirányítás típusát és azt, mi indokolja a párosítást. Ez a dokumentum nem fejlesztői melléklet: a webshop tulajdonosa, a marketinges és a migrációt végző szakember közös ellenőrző eszköze.
Az élesítés előtt tesztkörnyezetben szükséges ellenőrizni a termékoldalakat, kategóriákat, gyártói oldalakat és a kiemelt kampány-URL-eket. Az új rendszer belső linkjeinek már közvetlenül az új URL-ekre kell mutatniuk. Nem jó megoldás, ha a navigáció vagy a termékajánló még a régi címekre hivatkozik, majd átirányításokon keresztül jut el a látogató a végleges oldalra.
Az élesítés napján a régi domain, az új domain, a HTTPS-verzió és a www vagy www nélküli változat kezelését is egységesen kell beállítani. A duplikált domainváltozatok, a véletlenül élesben maradt tesztoldalak és a hibás kanonikus jelölések ugyanúgy gyengíthetik a költözés eredményét, mint egy hiányzó termékátirányítás.
A GrenT Média webshopmigrációs munkáiban az URL-ek, metaadatok, termékadatok és átirányítások egyetlen összefüggő feladatként kezelhetők. Ez különösen akkor ad biztonságot, amikor egy már forgalmat és rendeléseket termelő rendszerből kell UNAS-ba vagy fejlesztett OpenCart-környezetbe költözni.
Egy jól dokumentált URL-térkép később is érték marad. Segít a következő kampányoknál, a kifutó termékek kezelésénél és egy későbbi fejlesztésnél is, mert pontosan megmutatja, mely oldalak mögött van valódi kereslet és üzleti jelentőség.
