Egy webshopban a kategória nem adminisztrációs mappa, hanem értékesítési útvonal. A webshop kategória struktúra kialakítása határozza meg, hogy a látogató két perc alatt megtalálja-e a keresett terméket, vagy inkább bezárja az oldalt. Ugyanígy befolyásolja a keresőből érkező forgalmat, a szűrők működését, az árumozgás kezelését és azt is, mennyire lesz később bővíthető az áruház.
A rossz kategóriarendszer ritkán látványos technikai hiba. Inkább lassan termel veszteséget: több a félbehagyott böngészés, gyengébbek a kategóriaoldalak a keresőben, és az adminisztrációban is egyre több a kivétel. Ezért a struktúrát érdemes még indulás előtt, meglévő webshop fejlesztésekor pedig egyértelmű üzleti és technikai szabályok mentén megtervezni.
1. Induljon a valós termékkínálatból
A kategóriák tervezését ne a menü látványa, hanem a termékadatok indítsák el. Készítsen listát az aktuális termékekről, terméktípusokról, márkákról, méretekről, felhasználási területekről és olyan tulajdonságokról, amelyek alapján a vásárlók ténylegesen választanak.
Egy barkácswebshopban például a „csavarok” lehet jó fő kategória, de ha a vevő jellemzően anyag, fejforma, méret és felhasználás szerint keres, ezeknek a szűrésben vagy az alkategóriákban is szerepet kell kapniuk. Egy ruházati áruházban viszont a nem, terméktípus, szezon és méret együtt alakítja a navigációt. Nincs minden webshopra ráhúzható, univerzális fa.
A cél nem az, hogy minden terméknek saját kategóriája legyen. A cél az, hogy a hasonló vásárlási szándékú termékek természetesen kerüljenek egymás mellé. A túl sok, kevés terméket tartalmazó kategória csak szétdarabolja a kínálatot, míg a túl tág gyűjtőkategória kereshetetlenné teszi azt.
2. Válassza szét a kategóriát, a szűrőt és a márkaoldalt
Az egyik leggyakoribb szerkezeti hiba, hogy minden fontos terméktulajdonságból kategória lesz. Ettől a menü gyorsan kezelhetetlenné válik, ráadásul ugyanaz a termék több, egymással átfedő útvonalon jelenik meg.
A kategória általában azt válaszolja meg, hogy milyen terméket keres a vásárló. A szűrő azt, hogy milyen tulajdonságokkal keresi. A márkaoldal pedig azt, hogy melyik gyártótól szeretne választani.
Egy kerékpáros webshopban a „kerékpár világítás” lehet kategória. Az első vagy hátsó lámpa, az akkumulátoros működés, a fényerő, a rögzítés módja és az ár már jellemzően szűrhető tulajdonság. A márkák külön listázása akkor indokolt, ha van rá érdemi kereslet, elegendő választék és saját, hasznos tartalom is társítható hozzájuk.
Ez a megkülönböztetés SEO-szempontból is lényeges. Ha minden szűrési kombináció önálló, indexelhető URL-t hoz létre, rövid idő alatt sok, egymáshoz nagyon hasonló oldal keletkezhet. Ezek megosztják a kereső figyelmét, és megnehezítik annak felismerését, melyik oldal a fontos céloldal.
3. Tervezzen a vásárló gondolkodása szerint
A belső terméklogika és a vásárlói nyelv gyakran nem azonos. A kereskedő lehet, hogy cikkszám, beszállító vagy technikai termékcsoport szerint gondolkodik, a vevő viszont problémára keres megoldást. „Esőkabát túrázáshoz”, „telefon tok iPhone 15-höz” vagy „kerti tároló párnáknak” típusú szándékokból indul ki.
A jó kategórianevek érthetők, következetesek és lehetőleg közel állnak ahhoz, ahogyan a célközönség keres. Nem kell minden kategórianévbe kulcsszavakat zsúfolni. A természetes, pontos megnevezés többet segít a navigációban és a keresőoptimalizálásban is, mint egy nehezen olvasható, túloptimalizált címke.
Érdemes megnézni a webshop belső keresési kifejezéseit, a vevői kérdéseket, a keresési kampányok adatait és az ügyfélszolgálathoz érkező megkereséseket. Ezekből sokszor gyorsan kiderül, hogy mely termékcsoportokat nevezik máshogy a vásárlók, illetve mely igényekhez hiányzik önálló belépési pont.
4. Korlátozza a kategóriaszintek számát
Általános szabályként a fontos termékek legyenek néhány kattintással elérhetők a főoldalról. A háromszintű rendszer sok esetben jól működik: például „Kert”, azon belül „Kerti bútor”, majd „Kerti asztalok”. Bizonyos széles kínálatú áruházaknál szükség lehet negyedik szintre is, de ezt nem szabad rutinból használni.
A túl mély struktúra mobilon különösen problémás. A vásárló kis kijelzőn nyitogatja a menüpontokat, elveszíti az áttekintést, és könnyebben vált keresésre vagy külső találatra. Ha egy alkategória csak azért létezik, hogy technikailag tovább bontsa a választékot, valószínűleg inkább szűrőként lenne hasznos.
A másik véglet a túl kevés kategória. Egy több száz termékes „Egyéb” vagy „Kiegészítők” oldal nem segít dönteni. Itt a termékek felhasználása, kompatibilitása vagy típusa alapján érdemes olyan alcsoportokat létrehozni, amelyek valódi választási helyzetet oldanak meg.
5. Minden fontos kategória kapjon saját szerepet
Egy kategóriaoldal ne csak termékkártyákból álljon. Rövid, hasznos bevezetője tisztázza, milyen termékek találhatók ott, kinek valók, és milyen szempont szerint érdemes választani. Nem kell hosszú szöveg minden oldal tetejére, különösen akkor nem, ha az a terméklistát mobilon túlságosan lejjebb tolja.
A lényeges, keresési potenciállal rendelkező kategóriákhoz viszont érdemes egyedi címet, meta leírást, keresőbarát URL-t és kategórialeírást készíteni. A kapcsolódó alkategóriák, népszerű szűrési lehetőségek, kompatibilis termékek vagy rövid választási tanácsok tovább javíthatják a használhatóságot.
Az egyedi kategóriaoldal akkor értékes, ha valódi döntést támogat. Például nemcsak azt mondja el, hogy milyen típusú termékek vannak rajta, hanem segít különbséget tenni két anyag, teljesítményosztály vagy felhasználási mód között. Ez a vásárlónak és a keresőnek is világosabb jelzés, mint egy ismétlődő, sablonos szöveg.
6. A webshop kategória struktúra kialakítása platformonként is eltér
UNAS rendszerben a gyors, jól kezelhető kategóriafa és a megfelelő termékbesorolás adja az alapot. Külön figyelmet igényelnek a szűrők, a gyártói listák, a kategóriaoldali tartalmak és azok a megoldások, amelyeknél a rendszer beállításai korlátozhatják az egyedi navigációt. Itt különösen fontos, hogy már a tervezéskor reális legyen a kívánt működés.
OpenCart esetén nagyobb szabadság áll rendelkezésre egyedi menük, szűrési logikák, automatikus terméklisták vagy speciális kategóriaoldalak kialakítására. Ez előny, de több felelősség is: egy rosszul megválasztott modul, nem megfelelő sablonmódosítás vagy összehangolatlan fejlesztés később lassulást, hibás URL-eket és nehezebb adminisztrációt okozhat.
A platform tehát nem helyettesíti a jó struktúrát. Az üzleti logikát kell előbb tisztázni, és ahhoz kell kiválasztani vagy beállítani a technikai eszközöket. A GrenT Média webshopfejlesztési munkáiban ezért a kategóriafa, a termékadatok, a navigáció és a keresőoptimalizálási alapok nem egymástól független feladatok.
7. Költözéskor ne csak a termékeket vigye át
Webshopmigráció során gyakori hiba, hogy az új rendszerben új kategóriafa készül, de a régi URL-ek, kategóriaoldalak és organikus pozíciók sorsa nem kap figyelmet. A termékek sikeres importja önmagában még nem jelenti azt, hogy az átállás üzletileg is sikeres volt.
Ha változnak a kategória URL-ek, pontos 301-es átirányításokra van szükség. A régi kategória lehetőleg a tartalmában legközelebb álló új kategóriára vezessen, ne automatikusan a főoldalra. Ellenőrizni kell a metaadatokat, a kenyérmorzsa-navigációt, a belső hivatkozásokat, a kanonikus jelöléseket és azt is, hogy a szűrők ne hozzanak létre felesleges, indexelhető paraméteres oldalakat.
A kategóriaátrendezés egyben lehetőség a régi hibák javítására, de nem célszerű egyszerre minden elnevezést, URL-t, termékbesorolást és szűrési szabályt kontroll nélkül lecserélni. A fokozatos, mérhető átalakítás kisebb kockázatot jelent, különösen működő, keresőforgalmat termelő webáruház esetén.
Mikor érdemes felülvizsgálni a kategóriafát?
Nem csak teljes újratervezéskor. Indokolt lehet a felülvizsgálat, ha nő a kínálat, rendszeresen érkeznek azonos navigációs kérdések, romlik a belső kereső használhatósága, több termék kerül az „egyéb” kategóriába, vagy a hirdetési és keresési adatok más vásárlói szándékot mutatnak, mint a jelenlegi menürendszer.
A jó kategóriastruktúra nem attól jó, hogy sokáig változatlan marad. Attól jó, hogy stabil alapot ad, miközben a bővülő kínálat és a vásárlói viselkedés alapján kontrolláltan alakítható. Ha egy új kategória valódi keresletre, átlátható termékkörre és értelmezhető tartalomra épül, akkor nem plusz adminisztráció lesz, hanem egy új értékesítési belépési pont.
